A TISZAESZLÁRI BŰNPER. Bary József vizsgálóbíró emlékiratai - Magyar Élet kiadása, Bp. 1942. - Jelenlegi ára: 6 800 Ft

Bary József: A tiszaeszlári bűnper. Bary József vizsgálób0ró emlékiratai
Kiadó: Magyar Élet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 1942
Kötés típusa: Kiadói keménykötés
Oldalszám: 848 oldal
Méret: 20 cm x 15 cm
ELŐSZO AZ ELSŐ KIADÁSHOZ.
1932 április 1-én volt ötven esztendeje annak, hogy egy tiszamenti faluban, Tiszaeszláron, nyomtalanul eltünt Solymosi Eszter, tizenötéves parasztleányka, kinek neve csakhamar az egész világsajtót bejárta, s az egész művelt világ érdeklődését az addig ismeretlen kis falu felé irányitotta Eltünése arra a napra esett, midőn a tiszaeszlári zsidók új hitközségi metszőt választottak és e célból több idegen zsidó fordult meg a községben. Csakhamar felmerült a gyanú, hogy a leánykát az idegen zsidók tüntették el, és megindult a tiszaeszlári bünper, amely másféléven át a legnagyobb izgalomban tartotta az országot, és naponta foglalkoztatta a világsajtót is.
Bünper sem azelőtt, sem azóta nem keltett nagyobb izgalmat és érdeklődést nemcsak Magyarországon, hanem, - a Dreyfus-ügy kivételével, világszerle sem. A nyolcvanas évek legnagyobb eseménye volt ez a bünper, nem csak bünügyi, hanem politikai és társadalmi vonatkozásaiban is, és ennek folyamán és ennek eredményeként indult meg az a nagy antiszemita mozgalom, amely az ország határain is túlterjedt és egészen a nyolcvanas évek végéig tartott.
A tiszaeszlári pert a mai nemzedék teljesen egyoldalú. ferde, hamis világításban ismeri. Evtizedek óta úgy él a köztudatban, mint egy középkorra emlékeztető boszorkányper, mint az ártatlanul üldözött zsidóság nagy mártiriuma,   az antiszemita gyülölködés gonosz találmánya.
Mindezt a zsidóság vitte igy be a köztudatba, sajtója révén, és föleg Eötvös Károly segitségével, aki a per történetét húsz évvel annak befejezése után ismert háromkötetes munkájában megirta. Eötvös, akiről egyébként is köztudomású, hogy írásműveiben közölt adatai teljesen megbizhatatlanok, ebben a könyvében különösen sok valótlan, költött adatot hordott össze és lépten-nyomon a legkirívóbb ellentmondásokba került, amelyekről még irásmüvészetének gaz dageszközeivel sem tudja elterelni az olvasó figyelmét. De ezenkivül Eötvös, aki a bunperben védőként szerepelt, a védőügyvéd elfogult, egyoldalú nézőpontjából frta meg a per förténetét, amely tehát, a szándékos ferditésektől eltekintve, már ezokból is nélkülözi a tárgyilagosság legkisebb mértékét. Eötvös ebben a munkájában elfogultsággal vádolta meg a bűnpert tárgyaló nyíregyházi törvényszéket és annak elnökét: Korniss Ferencet, de különösen igen súlyosan támadta Bary József vizsgálóbíró müködését, aki az akkor érvényben levő bünvádi eljárási szabályok értelmeben úgy az előnyomozatot, mint a vizsgálatot végig vezette. Bary József, alki Eötvös könyvének megjelenése idején a nagyváradi kir. ítélőtábla bírája volt, a vádakra és támadásokra nem felelt, bírói állására való tekintettel nem is felelhetett.
A magyar igazságszolgáltatásnak akkori vezetői Eötvös munkáját, adatainak valósága és állításainak igazsága szempontjából, kello értékére szállitották le akkor, amidőn közvetlenül a könyv megjelenése után Bary Józsefet az ország akkori legnagyobb vidéki törvényszékének, a nagyváradi törvényszék elnökévé, majd utóbb kuriai birová nevezték ki.
Kortársai előtt nem is volt szüksége a tiszaeszlári per vizsgálóbírójának önmaga és ténykedései igazolására; mert hiszen ha csak ezredresznyi igazság lett volna Eötvös állitásaiban, nem emelkedhetett volna a liberalizmus korszakában magas vezető bírói állásba, olyan igazságügyi miniszterek kormányzása idején, mint aminők Szilágyi Dezső, Plósz Sándor és Erdélyi Sándor voltak.
Igazolásul azonban az utókor és történelem számára Bary József nyomban Eötvös könyvének megjelenése után hozzákezdett a bünper folyama alatt készített jegyzeteinek feldolgozásához,   megirta a pernek hiteles igaz történetét, a nyomozás és vizsgálat alapján úgy, amint ezt az elfogulatlan biró szemével látta. E munkájával már 1912-ben elkészült, és az volt a szándéka, hogy ha majd nyugdijba vonul, könyvalakban kiadja. Ezt a tervét azonban nem valósíthatta meg, mert még tényleges szolgálata közben, 1915. évi július havában váratlanul meghalt.
Néhány év elött megjelent a Magyar zsidólexikon", amely a „ Tiszaeszlári vérvád" címszó alatt a legsúlyosab- ban megsértette Bary József emlékét, amidőn ? t vizsglóbirói müködésében hivatalos hatalommal való visszaéléssel és hamis tanúzásra való felbujtással ragalmazta meg-------------------------------------------
Budapest, 1933 június
ELOSZÓ A MASODIK KIADASHOZ.
E mű első kiadása alig néhány hónapig volt könyvárusi forgalomban, máris teljesen elfogyott, s évek óta már csak a nyomdából volt néhány visszamaradt példány beszerezhető. A világhirüvé vált könyv iránt egyre fokozódó érdeklődés és kereslet ellenére a család vonakodott az újabb kiadásától, mert az emlékiratok sajtó alá rendezésének és kiadásának célja csupán a Bary József emléke iránti kegyelet, és nem az üzleti nyerészkedés volt. Mint hogy az első kiadás példányainak kifogyása óta az ország jelentékeny területei szabadultak fel az idegen uralom alól, akkor amidőn most a család az újabb kiadáshoz hozzájárult, ezt kizárólag az a szándék és óhaj indokolta, hogy Bary József emlékiratait és a tiszaeszlári bünper hiteles történetét a felszabadult Felvidék, Eszalo Erdély és Bácska magyarsága is megismerhesse.
Budapest, 1941 november
TARTALOM
Előszó az első kiadáshoz
5
Előszó a második kiadáshoz
8
Bevezetés
9
Solymosi Eszter eltűnése
27
Scharf Móric
85
A lavina megindul
150
A csonkafüzesi holttest
216
A hullacsempészet
292
Az igazság ellen
378
A kiásott csontok
561
Hol van Eszter?
706
A végtárgyalás
741


Jelenlegi ára: 6 800 Ft
Az aukció vége: 2020-10-31 21:00 .